Időszegénységben élünk – mindig rohanunk, és még sincs elég belőle
Egyre több ember érzi úgy, hogy semmire nincs ideje. Az élet érezhetően gyorsabb tempóra kapcsolt, és mi csak próbálunk lépést tartani vele. A jelenségnek már neve is van: időszegénység. Európában a lakosság mintegy 20%-a időszegénységben él, Magyarországon pedig ez az arány eléri, sőt meg is haladhatja az uniós átlagot – hívja fel a figyelmet a Magyar Alvás Szövetség a nemzetközi Time Use Initiative programhoz csatlakozva.
Az időszegénység nem pusztán statisztikai adat. Megjelenik a mindennapokban: a rohanó reggelekben, a mindig halogatott pihenésben, a „majd kipihenem a hétvégén” mondásokban. Ennek ára is van – a mentális és fizikai regeneráció hiánya, az alváshiány, a tartós fáradtság és a teljesítményingadozás mind ennek a következményei.
Az óraátállítás: az idővel való harc szimbóluma
Az idővel való küzdelem egyik látványos példája az évi kétszeri óraátállítás.
Egyetlen órát mozdítunk, de ezzel teljes biológiai rendszert borítunk fel. Sokáig az energiatakarékosság volt a fő érv mellette, de ma már tudjuk, hogy az előny elhanyagolható, a káros hatás viszont mérhető. Az óraátállítás jóval több annál, hogy egy órával többet vagy kevesebbet alszunk: élettani és viselkedési szinten is megzavarja a szervezet természetes ritmusát.
Az orvosi és kronobiológiai kutatások szerint:
* az alvásritmus eltolódása fokozza a baleseti kockázatot,
* nő a szív-érrendszeri események száma,
* romlik a figyelmi koncentráció,
* és a gyerekek, serdülők tanulási teljesítménye is visszaesik.
Ráadásul ez az egyórás „mini jetlag” 3–7 napig is tarthat.
A szervezet lassan alkalmazkodik, mert a biológiai óránk nem percre, hanem napokra van beállítva.
Miért nem sikerül eltörölni?
Az Európai Unió már évekkel ezelőtt döntött az óraátállítás kivezetéséről, de a tagállamok között nincs egyezség abban, melyik időzónában maradjanak. A szakmai konszenzus alapján a standard időszámítás (köznyelven a „téli idő”) felel meg leginkább az ember biológiai órájának. Az állandó nyári időszámítás – a későbbi naplementékkel és kései elalvással – hosszú távon fáradtabb, kevésbé fókuszált, ingerlékenyebb társadalmat eredményezne. (Volt, ahol bevezetésre, majd kivezetésre is került, annyira megnőtt a depresszióval küzdők száma) A Magyar Alvás Szövetség szerint a döntésnek összehangolt, tudományosan megalapozott koordinációra van szüksége, mert ha a szomszédos országok eltérő időzónát választanak, az gazdasági és társadalmi zavarokat okozhat.
Mit okoz a testünkben?
A biológiai óra nem politikai döntés kérdése – a Naphoz igazodik.
Ha az alvás és ébrenlét ritmusa szinkronban van a természetes fényciklussal, a testünk harmonikusan működik:
* reggel természetes az ébredés,
* napközben stabil az energiaszint,
* este pedig fokozatosan lassulunk – és jön a pihentető alvás.
Az óraátállítás ezt a finom egyensúlyt bontja meg. Mesterségesen eltolja a belső ritmust, miközben a mindennapok tempója nem változik.
Az óraátállításról szóló vita valójában nem az órákról szól, hanem arról, hogyan bánunk az időnkkel.
Aki tartósan fáradt, annak nem több órára van szüksége, hanem jobb időgazdálkodásra – olyan élet- és munkaritmusra, amely tiszteletben tartja az emberi test természetes ciklusait.
Ahogy a Magyar Alvás Szövetség is hangsúlyozza: az időhöz való jog mindenkit megillet.
Az idő a legértékesebb erőforrásunk – mégsem tanultuk meg jól használni.
Mit tehetünk?
Tippek az óraátállítás utáni napokra:
* Az átállás utáni reggeleken keressük a természetes fényt – séta, reggeli kávé az ablakban.
* Kerüljük az esti képernyőhasználatot és alkoholt.
* Vezetőként engedjük a rugalmasabb munkakezdést a következő hét elején.
* Adjunk időt a szervezetnek az alkalmazkodásra – és ne felejtsük: az alvás is idő, amit érdemes megvédeni!
Olvass tovább, ezek is érdekelhetnek:
Egy jó közösség nemcsak erőt ad, hanem egészséget is
A közösség lehet teher, de lehet az egészséges, fenntartható teljesítmény forrása is. Hogyan alakult át a közösségekhez való viszonyom, és mit jelent számomra ma egy igazán jó csapat?
A Siker, a Forbes és a Fenntartható vállalkozás
Multis vezetőként a siker mércéje egyértelmű volt: fizetés, pozíció, céges autó. Vállalkozóként sokáig a Forbes jelentette az új fokmérőt. Az elmúlt évek azonban megtanítottak valamire: a fenntartható vállalkozás nem sprint, hanem maraton.
Az alvás forradalmáról — beszélgetés a Panna, csajok, satöbbi podcastben
A Panna, csajok, satöbbi podcast epizódjában egy igazán sokakat érintő problémáról beszélgetünk: az alvás minőségéről, különösen a menopauza után. Miért romlik meg az alvás ebben az életszakaszban? Miért tapasztalható különbség a férfiak és a nők alvási ciklusa és alvásminősége között? Az adásban választ keresünk arra is, miért válik kihívássá az éjszakai pihenés ötven év felett. Vajon hormonális változások, rossz szokások, evolúciós örökség vagy a szorongás áll a háttérben?
Olimpikonok és az alvás
Az extra, kiemelkedő teljesítmény nem lehetséges megfelelő regenerációs támogatás nélkül. Az olimpikonoknak nem csak a mérkőzéseken, de már előtte az utazások és az egymás után következő sorozatterhelések miatt kiemelkedően fontos, hogy figyeljenek a fő regenerációs elemre, az alvásukra.
Az Egészséges Teljesítmény sorozat oldala:
