“Alkoholista vagyok és munkafüggő” hangzott el a bulvárosan ütős kezdés Sebestyén Balázs rádiós műsorvezetőtől, az ország legismertebb celebétől. Aztán árnyalta a képet: teljes mértékben nem gondolja magát munkafüggőnek, mert le is tudja tenni a munkát, mikor kikapcsolódik. Ez az egyik olyan eleme a munkához való viszonynak, amit a szakemberek is kiemelnek, ha szeretnénk tisztában lenni azzal, mennyire toljuk “túl” az életünkben a munkatevékenységet. A Fogjunk Össze Alapítvány rendezésében a Continental Clubban került megrendezésre a Munkafüggőségről szóló szakmai konferencia, ahol számos szakértő osztotta meg gondolatait és tapasztalatait a témával kapcsolatban.
Forrás: Fogjunk Össze Alapítvány
“Csak” sokat dolgozom vagy munkafüggő vagyok?
A szenvedéllyel, folyamatosan végzett munka könnyen átcsaphat szorongással járó függőségbe is, ha nem figyelünk, épp ezért fontos, hogy figyeljünk a jelekre, mikor elcsúszunk ebbe az irányba. A munkafüggőség például gyakran háttérbe szorítja más területeket az életünkben, például a kapcsolatainkat. A túlzott munkamennyiség és a folyamatosan növekvő elvárások feszültséget és idegességet okozhatnak, ami pedig egyre több munkavégzéshez vezet. Fontos lenne a mérleg megtalálása és a saját életünk fontosságának felismerése – erre hívta fel a figyelmet Kun Bernadette, az ELTE tanszékvezetője. A munkafüggő már pszichés szinten rosszul érzi magát, mikor nem dolgozik, feszült, ideges és egyre többet és többet dolgozik, úgy érzi, egyre emelni kell az adagot, gyakran végtelen perfekcionizmus jellemzi.
Dr. Ficzere Andrea, a Fogjunk Össze Alapítvány vezetője, a konferencia szervezője arról beszélt, hogy a munkafüggőség nem csak a munkához kötődhet, hanem más területekre is átterjedhet, például játék, főzés vagy hobbi tevékenység. Ilyenkor a függőség csak formát vált, a lényeg hogy felfokozott teljesítménnyel járjon -emelte ki.
Mi hajt minket munkafüggőségbe?
Több szakértő hozta be a szülőktől “kapott” mintákat, mint ami az egyik meghatározó elem lehet a munkafüggőségben. Dr. Prezenszki Zsuzsanna pszichiáter, pszichoterapeuta a generációs hatások tompítása érdekében azt javasolta, hogy próbáljuk megfigyelni magunkat és különválasztani, hogy mik a hozott minták, és mik azok, amikre ráhatásunk van változtatni.
Sokan a saját szorongásuk elkerülésére kerülnek bele a munkafüggőségi spirálva, és addig hajták magukat, míg valamilyen komoly figyelmeztető jelet, betegséget nem kapnak, hogy aztán a -jó esetben sikeresen- átélt trauma után értékelődjenek át a súlypontok. Érdemes tehát mielőbb azon dolgozni, hogy mi háttérzaj, mit akarok elnyomni ezzel a viselkedéssel, mielőtt túl késő lenne..
Mások a vágyott jutalom érdekében tolják túl a munkát, Bíró Bence Péter pszichológus szerint ilyenkor úgy érezzük, hogy csak akkor kapunk jutalmat ha kész van a feladat – miközben meg gyakran azt keressük a feladataink között, hogy mi az ami még nincs készen, és így folyamatos kettős nyomásban vagyunk.
Amikor a munka jellege miatt nehéz abbahagyni
“Azt mondta a családom, hogy nehogy azt merjem itt mondani, hogy nem vagyok munkafüggő..’ – utalt Tóthné Almássy Mónika kórházpedagógus, a Kórházsuli Alapítvány vezetője a család szerepére, mint egy fontos visszajelzésre, ha nem tudnánk, milyen a saját munkánkhoz való viszonyunk. Aztán, mint az egészségügy területén dolgozó szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy sokszor nehéz meghúzni a határokat és nemet mondani, amikor valaki rád szorul a munkában. Az állandan halasztott pihenés és saját szükségletek figyelmen kívül hagyása pedig idővel a kimerültséghez és kiégéshez vezethet. Ha pedig folyamatosan munkavégzésre kényszerülünk -mint például a szakemberhiánnyal küzdő egészségügyben- akkor könnyen “robotpilóta üzemmódba” tudunk kerülni, mint egy futószalag szerűen végezve amúgy fontos döntéseket és koncentrációt igénylő feladatokat, ilyenkor pedig óhatatlanul megnő a hibázás lehetősége – hívta fel a figyelmet Dr. Prezenszki Zsuzsanna pszichiáter, pszichoterapeuta.
A munkahely szerepe a munkafüggőségben
A munkafüggőség nem csak az egyének felelőssége, a cégeknek is kiemelt szerepe van abban, hogy a munkavállalók ne essenek áldozatul a kimerültségnek és a kiégésnek. Fontos, hogy a munkáltatók támogató környezetet teremtsenek és figyeljenek a munkavállalók mentális és fizikai egészségére. Nem szabad toxikus vezetőket választani vagy olyan munkakultúrát kialakítani, ahol az egészségtelen munkamennyiség és stressz a mindennapjaink részévé válik.
A munkahely ugyanis kiemelt helyen van az életünkben, az aktív időnkben legtöbbet a munkatársainkkal vagyunk, és van, ahol a munkahelyi közösség erősebb háló valakinek, mint a családi háló.
Ezért is lehet csapdában az, aki toxikus munkakörnyezetben dolgozik: egyszerre stresszelik a külső ingerek és gyakran bele is hajszolódhat a több és több munkafeladat végzésbe a külső vagy saját belső elvárásai alapján. Ilyenkor segíthet az önkép, az önreflexió, a tudatos kiszűrés fontossága, hogy külön tudjuk választani, mi az ami valóban fontos, elvégzendő, sürgős feladat, és mi az ami nem az.
Nagyon sok múlik a vezető hozzáállásán
A KPI-t teljesítettem, csak közben szétesett az életem..” beszélt nyíltan korábban megélt mélypontjáról az idén Év példaképe és Év leginspirálóbb vezetője díjjal jutalmazott Gazsi Zoltán, az Eisberg ügyvezetője. Arról is beszélt, hogy számára a fenntarthatóság nem azt jelenti, hogy mindenki zöld autóval jár, hanem hogy saját maga fenntartható módon éli az életét, és hozza a döntéseit. Vezetőként például bele lehet állni a felülről jövő újabb és újabb növekedési, értékesítési elvárásokkal szembeni konfliktusokba: – Mi ezt (csak) így tudjuk csinálni! Nem kell mindig még többet eladni, hanem hogyan tudjuk mindezt inkább úgy csinálni, hogy közben pl jobb apukák legyünk – így lehet elkerülni azt, hogy a munka túlzott nyomásába billenjen az életünk.
A munkahelyi kultúra beszivárog a magánéletünkbe is: hányszor és mikor chekcoljuk a céges levelezésünket, válaszolunk rá? Vezetőként az is egy döntés lehet. hogy este 7-kor már nem küldök emailt, mert ez milyen példát mutat másoknak, milyen rejtett elvárásoknak való megfelelésre ösztönöz?
Énidő és pihenés: ezekre figyelj!
Ha el akarjuk kerülni a munkafüggőséget fontos megtanulni meghatározni a saját határainkat és gondoskodni a pihenésről és regenerálódásról.
Ha felismerjük a munkafüggőség jeleit lépéseket tehetünk annak megelőzésére. Fontos, hogy ne csak a munkára összpontosítsunk, hanem figyeljünk magunkra és gondoskodjunk a saját egészségünkről.
Amikor magamra aztán már tényleg nem jut időm, akkor érdemes tudatosítani: mindezek mellett, hogy minden fontos, még ÉN kell, hogy magamnak fontos legyek. Az egyéni határok meghatározása és a saját szerepünk tudatosítása érdekében pedig tegyük fel magunknak a kérdést: Mit tudok tenni, hogy pihentebb legyek?
Kiss Gergely háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó a sportot több mint munkának tekinti, az élete részének. Azonban arra is rámutatott, hogy nem mindig jó, hogy este is a munkával foglalkozik. Fontos neki az egyensúly megteremtése, és a minőségi pihenés, hogy képes legyen kikapcsolódni a munka mellett is. “Meg kell lenni a minőségi alvásnak!”
A munkafüggőség nem csak egyéni probléma, hanem társadalmi és munkahelyi kérdés is. Mindenkinek szüksége van pihenésre és kikapcsolódásra, hogy megőrizze a mentális és fizikai egészségét. A saját határaink meghatározása és az egyensúly megteremtése kulcsfontosságú a munkafüggőség elkerülésében!
❓ Hozzászólnál? Itt, ezen a linken: 👉 a LinkedIn-en meg tudod tenni!
❓Tetszett a cikk? Alább meg is tudod osztani: ⏬
Hasznos linkek a témában:
👉 Férfi szerepek, férfiak nyomás alatt
👉 Hogyan ne égjek ki? – Kiss András és Kun Zoltán az Egészséges Teljesítmény adásában
👉 Ne a stressz irányítson! – webinárium felvétel
👉 Stresszben vagy, hogy kerüld el?
Olvass tovább, ezek is érdekelhetnek:
Vezetői teljesítmény fenntarthatóan
A vezetőnek saját magára is figyelni kell, és a beosztottaival is foglalkozni kell, ha szeretné, hogy produktiv, egészséges teljesítmény legyen. De vajon hogyan? Vendégünk Gazsi Zoltán, az Eisberg ügyvezető igazgatója a vezető szemszögéből világít rá azokra a tényezőkre, amik meghatározóak a fenntartható teljesítményben.Vada Gergely, a Fusion Vital alapítója pedig az adat alapú wellbeingen keresztül mutatja
A fáradtság csak a jéghegy csúcsa
Beszámoló a 2023-as Alvás Világnapjáról Lemerít minket a küzdelem a kihívásokkal szemben Az Alvás Világnapján felszínre került az elmúlt nehézségekkel teli évek hatása: a válaszadók 62%-a nevezte meg a FÁRADTSÁGOT mint egy új tünetet a Szinapszis alvásfelmérésében, amit a Magyar Alvás Szövetség megbízásából végeztek el. A magyarok 60%-a azt is gyakran megtapasztalja, hogy éjszaka felébred,
Szeretnél VÉGRE egy nyugodt Karácsonyt?
Jobb, ha tudod: ha így nyomod a munkát, nem lesz pihentető Karácsonyod! Várod már, hogy végre, LEGALÁBB Karácsonykor egy kicsit kihúzd a dugót, és tudj töltődni, a családdal lenni, nem emailt olvasni és telefonot felkapkodni? Itt az ideje annak, hogy meghúzd azt a Bizonyos Határt, és -most aztán már tényleg- nem leszel elérhető a főnöködnek,
A mozgás gyógyszer
3 évvel tovább élhetünk, ha rendszeresen mozgunk – és igen, lehet akár felnőttkorban is elkezdeni, a fizikai aktivitás egészségre gyakorolt pozitív hatása minden korosztályban kimutatható! Az Egészséges Teljesítmény video podcast adásában a mozgás jótékony hatásairól, és magáról a jótékonyságról beszéltünk: 👉 A mozgás gyógyszer – vallja Gui Angéla egészségfejlesztési szakember, aki egyben karitatív futó nagykövet is,
Az Egészséges Teljesítmény sorozat oldala:
